Amikor Svájc szóba kerül, sokszor első gondolata az embereknek a többnyelvűség és hogy olyan furcsán beszélik a németet. Valóban, Svájcban négy hivatalos nyelv van (német, francia, olasz, rétoromán), és ezek egyike sem úgymond a hagyományos verzió. (Nagyon sokan azonban csak az első háromról tudnak, a rétoromán nem olyan ismert.)

Amikor először autóztam át Svájc német területén (Genf volt a célpont), el sem tudtam képzelni, mi az a nyelv, amit a rádióban hallok. Néha németnek hallottam, néha franciának, máskor meg olyan érzésem volt, mintha holland lenne. Akkor még nem tudtam, hogy a Schwyzerdütsch, azaz a svájci német nyelv ennyire különbözik a némettől, teljesen meg voltam róla győződve, hogy pont olyan, mint a Hochdeutsch. Tévedtem.

Svájcban amúgy mindenki több nyelven beszél - kötelezően. Az iskolában meg kell tanulni a többi hivatalos nyelv közül legalább az egyiket. Ez viszont nem garancia arra, hogy meg is szólalnak. Van egyfajta rivalizálás a nyelvterületek között, így hiába beszél egy zürichi franciául, nem nagyon fog megszólalni, és fordítva: egy genfit nem nagyon hallani németül cseverészni, csak ha nagyon muszáj (jó esetben)!

Ráadásul a németet a különböző kantonokban különböző dialektusokban beszélik, így könnyen megállapítható, hogy ki honnan jött, ami sok viccnek is az alapja. Sokszor hallottam már én is a zürichiektől, hogy például az Szt. Gallen-ben élők úgy beszélnek, mint a "vidékiek" stb. De szintén igaz ez a fajta különbség a beszélt nyelvben a francia, és az olasz területeken is.

A nyelvek közül amiről a legkevesebbet tudni, az a rétoromán. Ahogy már említettem, sokan nem is tudják, hogy létezik, és ha esetleg meghallják a nevét, arra gondolnak, hogy a román nyelv egy változatáról van szó. Bár annyira nincsenek messzi az igazságtól, azért nem teljesen igaz, hogy a románnal azonos nyelv lenne. A Graubünden kantonban beszélt nyelv latin eredetű, a réto- előtag pedig a Római Birodalom Raetia tartományára utal, a -román pedig itt "római"-t jelent régies szóval, azaz Róma nyelvéből, a latinból származót. A nyelv beszélői saját nyelvüket rumantschnak [rumancs] hívják, ez a latin Romanicus "római" vagy Romanice "rómaiul", azaz "latinul" folytatása. Más források azonban etruszk eredetűnek vélik. Eszerint az elmélet szerint még azok a rétusok beszélték a nyelvet, akik annak idején ellenszegültek a rómaiaknak. Az első rétoromán írásos nyelvemlékek egyébként a X. századból származnak, a legkorábbi az úgynevezett würzburgi kézirat. (Próbáltam keresni valamilyen képet erről a dokumentumról, de sajnos nem találtam, pedig biztos, hogy érdekes lett volna látni!)

Ma körülbelül 50-60 ezer ember beszél rétorománul, de ez sem egységes: öt nyelvjárása ismert (Felső-Engadin, Alsó-Engadin, Vorderrheintal, Rheintal, valamint Oberhalbstein.), és mivel igen kevesen beszélik ezt a nyelvet, a fennmaradását ezek a nyelvjárások is veszélyeztetik. A svájciak, hogy megpróbálják megvédeni ezt a különleges nyelvet, 1938-ban államnyelvvé nyilvánították, majd 1996-ban Svájc negyedik hivatalos nyelvévé vált, ami azt jelenti, hogy a rétoromán anyanyelvű svájciaknak joguk van rétorománul fordulni a hatóságokhoz, és elvárhatják, hogy a választ is rétorománul kapják meg. Ennek ellenére azonban sajnos évről-évre kevesebben beszélik ezt a nyelvet, habár a mindenkori kormány igyekszik olyan megoldásokat találni, amik lehetőséget adnak ezen érték fennmaradásában.

Egy kis ízelítőül pedig néhány videó, ahol a nyelvi különbségeket lehet megcsodálni (egy graubündeni - német - kecske próbálja megtanítani a zürichit, hogyan kell mondania, hogy ő egy graubündeni kecske, etc.), illetve elmerülni a rétoromán nyelv dallamában (nekem kicsit németes-olasz hangzása van).