Számos rejtett csodája van Svájcnak, bár gondolom, ez nem olyan nagy újdonság. Számomra a legnagyobb élmény mindig egy újabb tó megismerése és annak környezete. Mert Svájcban igen sok tó van, meghúzódva a hegyek között. Bár nekünk, magyaroknak ezek a vizek még nyáron is nagyon hidegek, ők előszeretettel lubickolnak az olykor 14-16 fokos vízben. No igen, muszáj megszokniuk, hiszen nincs más lehetőségük, ha ki akarják használni a tavak adta örömöket.
Az egyik ilyen a Zürichi-tó szomszédságában fekvő Greifensee, mely a három egymásba fűződő tóból (Zürichi-tó, Greifensee,Pfäffikersee) a középső. Egy kellemes nagyságú tó, amelyet hasonlóan kellemes kisebb városok és falvak vesznek körül. A terület nagy része ráadásul környezetvédelem alatt áll, így a növény- és állatvilága is (szinte) érintetlen. Hihetetlen, de ott az emberek ezt nagyon komolyan veszik! Sokan járnak a tó partjára futni, biciklizni vagy csak sétálni, míg mások a horgászatban lelik meg örömüket. Az egyik oldalon hegyekkel határolt Greifensee maga a nyugalom.
 |
| A Greifensee madártávlatból |
A már említett kisvárosok és falvak közül az egyik, a magát a tó nevét viselő település, Greifensee. Itt húzódik meg egy olyan kis vár, vagy erődítmény, aminek a története a középkorig nyúlik vissza. Az Élet és Tudomány 2012/22-es számában már írtam erről és egy hátlap képet is közöltünk a várról, így engedjétek meg, hogy most azt az írást bemásoljam ide. Előbb azonban hadd jegyezzem meg, hogy külön büszkeségem, hogy a vár tulajdonosai között ott volt a férjem családja is, az Aeppli-k az 1400-as években!
 |
|
Greifensee 1654-ben
|
"A Svájci hegyek lábánál nem ritkák az olyan tavak, amelyek stratégiai pontként szolgáltak a középkorban. Így van ez a Zürich-i tó szomszédos tavával, a Greifensee-vel is. Ennek a kisebb tónak a partján épült meg az a vár, amelyet először 1261-ben említenek a források, és amelyet Rapperswil grófja építtetett, hogy északi területeit megvédje a betolakodóktól. A vár sokszor cserélt gazdát az 1400-as évekig tartó időszakban, közülük talán az egyik legbefolyásosabb II. Knight Hermann volt, Habsburg Rudolf osztrák császár marsallja, aki Rapperswil grófnőjétől, Elisabeth-től kapta ajándékba. Knight azonban sok adósságot halmozott fel, így a vár 1402-ben Zürich városához került. Negyven évvel később, az „öreg Svájccal” folytatott harcban az épület megsemmisült, és csak 1520-ben kezdték újjáépíteni: ekkor kapta meg mostani arcát is. Az ezt követő időszakban, egészen a francia megszállásig, illetve a Svájci Államszövetség megszületéséig (1798) a zürichi tiszttartó lakott a várban.
A XIX. században közigazgatási központként funkcionált, majd egészen 1935-ig zürichi gazdag családok tulajdonában volt. Ekkor Zürich kanton megvásárolta, majd a 90-es években kulturális hellyé alakították át."
